3131 Jézus ismét elhagyta Tírusz határát, és Szidónon át a Galileai-tengerhez ment a Tízváros vidékén keresztül. 3232 Ekkor egy süketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. 3333 Jézus félrevonta őt a sokaságtól, ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét; 3434 azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: Effata, azaz: Nyílj meg! 3535 És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy rendesen tudott beszélni. 3636 Jézus megparancsolta nekik, hogy ezt senkinek se mondják el; de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték, 3737 és szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: Milyen jó mindaz, amit tesz! Képes azt is megtenni, hogy a süketek halljanak, és a némák beszéljenek!
811 Azokban a napokban, amikor ismét nagy sokaság vette körül, és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: 22 Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; 33 ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött. 44 Tanítványai így feleltek: Hogyan tudná bárki is ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában? 55 Megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Ők ezt válaszolták: Hét. 66 Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. 77 Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. 88 Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, 99 pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, 1010 és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére.
